Előadások

Arany-kor

Legalább egy Arany-balladát minden magyar gyerek megtanult iskolás korában: ha úgy tetszik, Arany szövegei adják meg az egymást követő nemzedékek folytonosságát. Betöltik a „közösségi emlékezet” szerepét, amely nélkül nincs megmaradás.

Örökkön-örökké Júlia

Az emberek többségének tudatában valószínűleg igen egyoldalú kép él Szendrey Júliáról: olyan nőalaké, aki hálátlanul, de pontosan teljesíti be a Szeptember végén című Petőfi-vers látomásos jóslatát. Ezzel a nagyközönség számára sorsa bevégeztetett. Pedig hátravan még az életéből jó másfél évtized, amely alatt fölnevelte Petőfi fiát, megszült még két fiút és egy kislányt, s életének utolsó pillanatáig gondoskodott róluk.

Michael Ende

A pokoli puncs-pancs

koprodukció a Soproni Petőfi Színházzal

Michael Ende neve fogalom a Momo és A Végtelen Történet óta. Ez a több mint huszonöt évvel ezelőtt született meseregénye groteszk humorával emelkedik ki az életműből.

Lúdas Matyi

A Zentai Magyar Kamaraszínházzal együttműködésben
Egy eredeti magyar rege négy levonásban

mely a VI. Magyar Teátrum Nyári Fesztivál legjobb mesejáték rendezésének díját nyerte el
Szereplők: Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea, Nešić Máté, Papp Arnold, Rutonić Róbert, Virág György. Rendező: László Sándor. Dramaturg: Góli Kornélia. A színpadi látvány megvalósításában közreműködött: Rutonić Róbert. Zenei munkatárs: Virág György.

Ki ne ismerné Lúdas Matyi történetét, a bátor fiúcskáét, aki megfogadta, háromszor tanítja móresre a pöffeszkedő Döbrögi uraságot?
Az eredeti történet Fazekas Mihály tollából származik, ehhez nyúl vissza a Zentai Magyar Kamaraszínház előadásának szövegkönyve. A színpadi látvány és a színészi játék pedig az önfeledt, gyermeki fantáziajátékokból merít, ahol semmi sem az, aminek látszik, illetve minden az lehet, aminek látni szeretnénk!
Mese, tanulsággal, nem csak gyerekeknek!

Beavató színházi előadás drámafoglalkozással

Kövek

Egy krimi kamaszokról kamaszoknak.

Egy izgalmas előadás két srácról, akiknek történetében összemosódni látszanak a gyermeki játék és a felelőtlen tett határai.

És messziről lassan dübörög a föld

Rendhagyó József Attila-est
az érettségire készülő diákok számára

József Attila mondandója, világképe, semmit sem veszített aktualitásából. Ács Tamás előadóestjének minden verse telitalálat, a művész katartikusan idézi meg a zavarba ejtően sokféle hangon megszólaló zseni-költő verseit. Vajon melyik lehetett volna az igazi, a természetes arca, ha másképp alakul az élete?
A legnagyobb versek, a Levegőt, az Eszmélet, A Dunánál vagy a Hetedik mellett a szerelmi líra és az istenkereső ember hangja is megjelenik, hisz nincs olyan költője a világnak, aki több szeretetre vágyott volna.

A magány változatai

Az előadás megkísérli, hogy két írói portrét rajzol meg párhuzamosan. Egymás mellé helyez két, egymáshoz nagyon hasonló és mégis meglepően különböző arcot. Két alkotót idéz meg, két elkötelezett és etikus embert, akik a kényszerű döntések útvesztőiben a legnehezebbet, s talán az egyetlen lehetséges megoldást választották. Az igaz ember számára az egyetlen elfogadhatót. Valamire ugyanis nemet mondtak. S amire nemet mondtak, azt egészében is megtagadták.

A külső és a belső emigráció pozíciói jelennek meg Márai és Hamvas személyesen is megszenvedett állásfoglalásaiban. Az előadás egyfajta fiktív dialógust hoz létre a művek, naplórészletek és tanulmányok részleteiből, melyben a két alkotó meglátásai összecsapnak. Olykor egymás mellett beszélve, olykor ütközve, de akaratlanul is egymást erősítve tárulnak fel befolyástól mentes ítéleteik, hiteles tanúvallomásaik egy történelmi eseménysor kapcsán, melynek magvában az október 23-án kirobbant népfelkelés áll.

Szabó Attila

Fehérlófia

a Soproni Petőfi Színházzal együttműködésben

Ebben a mesében Fehérlófia száll szembe a gonosz hatalmával – előbb legyőzi az ellene törő Fanyűvőt, Vasgyúrót és Kőmorzsolót, hogy aztán segítségüket felhasználva megjárja az alsó világot, s megszabadítsa a királylányokat… Aztán a mese nem úgy folytatódik, ahogy szeretnénk: nem a boldog befejezés jön, hanem a barátoknak látszó segítőtársak árulása, s Fehérlófiának új erőre és új tapasztalásra lesz szüksége ahhoz, hogy helyreállítsa a világ rendjét…

Oscar Wilde

Csillagfiú

a Zentai Magyar Kamaraszínházzal

Létezik egy fiú, akiről a történet szól, ő megtagadta édesanyját amit utána mélységesen meg is bánt és sok-sok megpróbáltatás és keresés után, felismerve a megbánás,együttérzés és szeretet értékeit ismét visszatalál édesanyjához ami által helyre áll a rend, a család ismét egymásra talál.

Vörösmarty Mihály

Csongor és Tünde

a Zentai Magyar Kamaraszínházzal együttműködésben

Csongor egy nap alatt végigjárja a világot, hogy megtalálja boldogságát. A csodafánál megleli a boldogságot, Tündét, de Mirigy elszakítja őket egymástól. Ekkor Csongor elindul Tündérlak keresésére. Útközben sok próbát kell kiállnia…

Jónás könyve

A Jónás könyve című előadás a Babits mű tartalmának és mondanivalójának kibontását tekinti legfőbb feladatának. A megjelenő egyszerű színházi eszközök a babitsi szavak erejét, játékosságát és komikumát próbálják érvényre juttatni. Számtalan anekdota szól arról, hogy a már súlyos beteg Babits írás közben gyakran megmosolyogta, kikacagta csetlő-botló hősét.

Az előadás ezt a mosolyt próbálja megidézni. A hagyományos színházi tereken túl szakrális terekben, oktatási intézmények közösségi tereiben játsszuk az előadást, mely elsősorban a középiskolás diákok számára szól, melyet az alkotókkal való beszélgetés követ. Az előadás nem pusztán a történet elmesélésére törekszik, hanem több ponton próbálja interaktívan bevonni a hallgatóságot: a mű számos hanghatást tartalmaz, amit az előadó a nézők által szólaltat meg, és több szerepet is a nézők testesítenek meg, ezáltal az előadás mindig teret hagy az improvizációnak. Az iskolai tereknél az előadó a tér sajátosságait szeretné kihasználni: pl. ablakon kikiabálás, táblára rajzolás etc. Az előadás a mű pátoszos megszólaltatásával igyekszik szakítani, és azt a játékosságot, humort felerősíteni, ami –az anekdoták szerint- Babits szándéka is volt. Az interakció által egy olyan színházi élményt igyekszik biztosítani az előadás, ami által felfénylik a Babits mű ma is aktuális üzenete és tartalma.

Az előadás és az azt követő beszélgetés az együtt gondolkodásra invitálva a diákságot. A beszélgetést az irodalom tankönyv ismeretanyaga mellett a műről eddig megjelent tanulmányok érdekességei színesítik. Nagyon fontos, hogy a diákok széleskörű képet kapjanak a Babits életműről és alapos elemzést a Jónás könyvéről, ki-ki megtalálva a neki tetsző értelmezési kulcsot.

Feltöltés alatt…

Nyikolaj Vasziljevics Gogol

Egy őrült naplója

monodráma

A szerző 1828-ban Pétervárra költözött, és közhivatalnoki állás után nézett, de hamar rá kellett döbbennie, hogy pénz és összeköttetések hiányában kemény küzdelem vár rá. Próbálkozott színjátszással is, de a meghallgatáson eltanácsolták. A költői hírnévre áhítozó, végsőkig elkeseredett Gogol ekkor kiadta egyik középszerű szentimentális-idillikus versét (Hans Küchelgarten), amelyet még gimnazista korában költött. A kedvezőtlen kritikai fogadtatás feletti elkeseredésében valamennyi példányt felvásárolta és elégette. Majd magához vette azt a pénzt, melyet anyjától kapott egy birtokukat terhelő jelzálogkölcsön törlesztésére, és Lübeckbe hajózott, majd Németországban utazgatott. Pénze hamarosan elfogyott…

Jelentés az Akadémiának

Nagybecsű Akadémikusok!

Egy fordított átváltozásnak lehetnek tanúi. Kafka Az átváltozás című művének főhőse, Gregor Samsa feladja az emberi lét kötöttségeit az állati lét szabadságáért. Itt minden pont fordítva történik egy majommal. Rőtpéter átváltozása menekülés a biztos halálból, de egyszersmind megérkezés a legnehezebb, legterhesebb létbe: az emberébe.

Hallgassák hát a jelentést, mely a két létezés közti szakadékból szól Önöknek, tisztelt Akadémikusok!

Feltöltés alatt…

Silentium

„Amikor én megszülettem, éjszaka volt és az égen sok-sok csillag. Szegény jó anyám kinézett az ablakon s az első csillagra, ami a szemében megakadt azt mondta: ez legyen a szerencsecsillaga! És az a csillag pásztorcsillag volt. Sokan a hűség csillagának nevezik, olyanok, akik a hűséget nem a szívükben, hanem valahol a csillagokban keresik.” – írja Wass Albert.

A gondosan összeválogatott est egyaránt tartalmaz prózai és verses írást (Adjátok vissza a hegyeimet!, A szentek zendülése, Elvásik a vörös csillag, Átoksori kísértetek, Záróvers, Ki a magyar?, Nagypénteki sirató, A láthatatlan lobogó, Miatyánk, Te és a világ, Hontalanság hitvallása, Üzenet haza).

Bánffy György szerkesztése szeretne irodalmi értékein át hatni és szólni a hűségről, a megalkuvás nélküli hazaszeretetről, Istenről, emberről. Egy olyan ember sorsából merítve, ki gyakran állt az országút szélén, és ritkán sütött rá a nap. Ez a műsor nem valakik vagy valami ellen, hanem mindannyiunkért kíván szólni.

„Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad!”

Előadók: Ács Tamás és Papp Attila színművészek

Szerkesztette és rendezte: Bánffy György Kossuth-, Jászai-, Magyar Örökség-díjas, kiváló és érdemes művész

Feltöltés alatt…