A 2024/2025-ös színházi évad ajánlata

Tavaszi álom – Lehárral az operett szárnyán (új bemutató)

– operettgála

Lehár-gála németül és magyarul A víg özvegytől a Cigányszerelemig
Nagyszabású Lehár-gálaesttel készül a Forrás Színház a műfaj szerelmeseinek. Benedekffy Katalin operaénekes szervezésében, neves szólistákkal, a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekarral, a Sopron Balett közreműködésével német és magyar nyelven is.
Benedekffy Katalin az elmúlt években játszott, énekelt a Soproni Petőfi Színházban A víg özvegy nagy sikerű operettben és a Stabat Mater című összművészeti táncműben. Ezért is örült annak, hogy Pataki András felkérte, állítson össze egy olyan műsort, amely Lehár Ferenc életműve, népszerű operettjei előtt tiszteleg német és a magyar nyelven.
Az előadásban a világhírű zeneszerző fantasztikus művei közül elhangzanak dalok A víg özvegy, A mosoly országa, a Cigányszerelem, a Luxemburg grófja, a Giuditta című népszerű operettekből. Négy szólista – köztük Benedekffy Katalin és Turpinszky Gippert Béla – adja elő az örökzöld slágereket. A soproni szimfonikusok közül 18-an játszanak a műsorban, a tervek szerint Oberfrank Péter vezényletével. A Sopron Balett tagjai önálló koreográfiákkal is részt vesznek a nagyszabású esten, amelynek látványvilágát Led-falas vetítésekkel teszik még hatásosabbá, filmszerűvé, vonzóvá.

Tücsöklakodalom

mesekoncert

Az idén 35 éves Ghymes tagjai – az élen Szarka Gyulával – szinte a kezdetektől fogva írnak kifejezetten gyermekeknek szánt népdalfeldolgozásokat, rendszeresen adnak gyerekkoncerteket. A mostani műsorban nem csupán a zene lesz főszerepben, hanem a gyermek közönség végigkövetheti a két tücsök szereplőt, amint vendégeket hívnak egy hagyományos lakodalomba. Közben mindent együtt énekelhetnek velük és a tücsökzenekarral – és még a két tücsök életében is nagy fordulat következik be…

Szereplők:

Tücsöknyoszolyólány – Molnár Anikó

Tücsökvőfély – Papp Attila

Zenekar: Szarka Gyula (ének, gitár), Nagy Szabolcs (ének, billentyűs hangszerek), Jelasity Péter (szaxofon, furulya), Varjú Attila (ütőhangszerek)

Zeneszerző: Szarka Gyula (Kossuth-díjas)

A jelenetek írója, dramaturg: Németh Ervin

Koreográfus: Sipos Ferenc

Jelmez: Szélyes Andrea

Díszlet: Pataki András

Fényterv: Kovács Ferenc (Magyar Teátrum díjas)

Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)

Az előadás a Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház, a Váci Dunakanyar Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Pesti Magyar Színház és a Komáromi Jókai Színház együttműködésében jött létre.

KÖVEK

zenés tanjáték

 Egy krimi kamaszokról kamaszoknak.

Az előadás – ausztrál eredetiből Békés Pál fordítását felhasználva – megtörtént esetet dolgoz fel, s két kallódó srác céltalannak látszó világába vezet el bennünket. A fiúk – kalandra vágyva – unalmukban köveket hajigálnak egy felüljáróról az autópályára, s „telitalálatuk” egy családapa halálát okozza. A színházi játék formája – a játszó személyek izgalmas átalakulásai más-más szereplővé – megkerülhetetlenné teszi, hogy a diák nézők mintegy a fiúk szerepébe lépve szembesüljenek felelőtlen tettük súlyos következményeivel.

 

Játsszák:

Molnár Anikó, Papp Attila

Rendezte: Molnár Anikó

Platón:

Szókratész védőbeszéde (Új bemutató)

monodráma

A híres görög filozófus az antik görög filozófiát meghatározó nagy triász második tagja, Szókratész tanítványa, Arisztotelész mestere. Platón Szókratész életére és gondolataira építve olyan filozófiai rendszert dolgozott ki, mely mögött etikai kérdések húzódnak meg. Kr.e. 399-ben, amikor az athéni demokrácia Szókratészt halálra ítélte, Platón Szókratész tanítványaival és Eukleidésszel együtt Megarába ment, és a következő néhány év során sokat utazott, Görögországban, Egyiptomban és Itáliában. A fiatal Platónra Szókratész alakja volt a legnagyobb és legmaradandóbb hatással. A Szókratész védőbeszéde című műve valószínűleg Kr. e. a 380-as évek elején született. Az előadó Boráros Imre szellemi rokonságot érez Szókratész a kultúráért a humánumért akár önmagát is feláldozni is képes világlátásával. Az előadásban Szókratész vádlói testetlen alakok, árnyékok, akik mint a valóságban is – rontásunkra törnek.

Előadja: Boráros Imre (Kossuth-díjas)

Rendező: Pataki András (Jászai díjas)

Silentio transeo – tiltott irodalom

-Pódium műsor Márai Sándor, Hamvas Béla, Wass Albert, Nyírő József, Herczeg Ferenc,   Tormay Cécile és Utassy József műveiből

Előadják: Papp Attila, Molnár Anikó

Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)

A Forrás Színház előadása

Fazekas Mihály

Lúdas Matyi

mesejáték

Jól tudjuk mindahányan, avatott mesehallgatók és olvasók, milyen igaztalan sérelem éri Matyit, amelyért mindenképp meg akar fizetni. Ám ezt nem dúvad Döbrögi módjára, önbíráskodva teszi, nem! Felülkerekedik saját léhaságán, s képes előbb a maga rossz természetét legyőzni, hogy a végén igazságának is érvényt szerezzen. Ha valamit, ezt lenne igazán jó eltanulni tőle…

Szereplők:
Lúdas Matyi – Papp Attila
Döbrögi – Major Zsolt
Ispán – Savanyu Gergely
Liba, Matyi anyja, hajdú, orvos, ácsmester, a nép fia s lánya – Molnár Anikó
Liba, hajdú, ácsmester, lókupec, a nép fia s lánya – Dienes Blanka
Zenész – Kónyai Flórián

Alkotótársak:

Díszlet – Pataki András
Díszlet – Tóth Kázmér
Ügyelő, asszisztens – Kiss Noró
Dramaturg – Németh Ervin
Társrendező – Pataki András
Rendező – Fajcsi Ferenc

Alekszej Batrakov:

A csodatévő lány (Új bemutató)

– táncszínházi nevelési előadás –

Az előadás a tudás erejébe vetett hitről, a másik ember iránti tiszteletről és figyelemről, az okos szeretetről, az együttérzés hatalmáról szól. A történet szerint Helen fogyatékkal élő kislány, aki másfél éves korában egy betegség következtében elveszti látását és hallását. Semmiféle kommunikációra nem képes a környezetével. A kétségbeesett szülők új nevelőnőt fogadnak mellé, aki iszonyatosan kemény munkával, hihetetlen akaraterővel és következetességgel megtanítja Helent a legelemibb szabályokra, s arra, hogy érzelmeit ki tudja fejezni. Alekszej Batrakov koreográfiája erről a gyötrelmes, mégis felemelő munkáról beszél a tánc nyelvén.

A táncjáték szereplői:
Anne Sullivan, nevelőnő – Horváth Renáta / Szabó Barbara Szofia
Helen Keller, kislány – Rudisch Boglárka / Szalai Dóra
Kate Keller, anya – Szabó Barbara Szofia / Alekszandra Tyeplih
Keller kapitány – Vaszilij Nyemcsinov
James Keller, Helen bátyja – Füsi Zsolt / Bogdan Holomej
Szolgák – Andrej Potapov, Rovó Péter, Alekszandra Tyeplih, Szakai Dóra, Horváth Renáta, Füsi Zsolt, Rudisch Boglárka, Bogdan Holomej

Dramaturg–foglalkozásvezető: Németh Ervin
Jelmeztervező: Szvetlana Tundavina
Koreográfus–rendező: Alekszej Batrakov

Nem én kiáltok (új bemutató)

– zenés irodalmi összeállítás –

A mintegy hatvan perces műsorban negyed óra a próza. József Attila verseit és írásait, illetve a cigány folklórt, népi gyűjtésekből fennmaradt irodalmi kincseket tolmácsolják ebben a részben Molnár Anikó és Papp Attila színművészek. A központi zenei blokkban Kónyai Flórián hegedűművész, Varga Gábor zongoraművész, jazz- zenész, pedig a sokrétegű és stílusú improvizációt, a jazzt, a népzenét, a világzenét, a roma muzsikát, a dallamok színes, sokfajta hangulati ágát helyezik előtérbe.
Pataki András Jászai-díjas rendező összeállításával az alkotók kulturális élményt szeretnének nyújtani ezzel a műsorral, kitörési útmutatást, hogy találkozzanak a fiatalok a művészet gyógyító, felemelő erejével. Szerezzenek impulzusukat, a zenéről, versekről, színházról. Lássanak maguk előtt példákat és talán ez is adhat számukra kapaszkodót az életben.

A Forrás Színház előadása.