József Attila-Pataki András:

Külvárosi éj (Új bemutató)

verses összeállítás az ifjúsági korosztály részére

A Külvárosi éj című verses-zenés előadás kortárs és klasszikus magyar irodalmi művek felhasználásával

készül, kifejezetten fiatal közönség számára. A produkció célja, hogy művészi eszközökkel reflektáljon a

perifériára szorult fiatalok érzelmi világára, a kilátástalanság, útkeresés, identitáskeresés kérdéseire,

ugyanakkor reményt és kapaszkodót is kínáljon az értékek felismerésén és a művészet élményén keresztül.

Az előadás különlegessége a művészi összetételében rejlik: Papp Attila (színművész, Újszínház), Oláh Tánia

(operaénekes), Varga Gábor (zongoraművész), valamint Fajcsi Ferenc (előadóművész) egyaránt

közreműködnek a produkcióban. A szöveg és zene párbeszéde, az előadó-művészet különböző rétegeinek

integrálása különösen alkalmassá teszi az előadást érzékeny társadalmi csoportok megszólítására.

Németh Ervin:

Lengőgyakorlat

drogprevenciós ifjúsági előadás

A Lengőgyakorlat című színházi előadás célja a 12–18 éves korosztály megszólítása egy rendkívül érzékeny,

ugyanakkor izgalmas és sokrétű témán keresztül: a gyermekkorból a kamaszkorba való átmenet, a közösségi

elvárások, a baráti és szülői kapcsolatok bonyolultsága, valamint a droghasználat veszélyei. A darab a kortárs

fiatalok valóságát dolgozza fel őszintén és árnyaltan, miközben érzelmileg is megérinti a nézőket.

A program tartalma

A produkció improvizációs gyakorlatokra épül, fiatal színjátszók közreműködésével készült, és valós

élethelyzeteket mutat be. A történet középpontjában Tomi, egy kamasz fiú áll, aki új barátok után vágyakozva

4kerül egy veszélyesebb közegbe. Az előadás három időréteget jár be – a gyermekkor játékosságát, a kamaszkor

töréseit és a fiatal felnőttkor kiüresedését – három fiú (Tomika, Tomi és Tamás) történetén keresztül.

A Lengőgyakorlat nem csupán figyelemfelkeltő, de prevenciós célokat is szolgál. Az előadást minden esetben

közönségtalálkozó és interaktív feldolgozás követi, amely során a résztvevők beszélgethetnek az alkotókkal

és egymással is az előadásban felvetett problémákról: csoportnyomásról, szülői elvárásokról, döntési

felelősségről és függőségről.

Az előadás a Forrás Színház és az Apollo Kulturális Egyesület együttműködésében jött létre.

Katona Imre:

A repülés boldogsága (Új bemutató)

abszurd színházi előadás

Katona Imre legújabb drámája, A repülés boldogsága az abszurd színház hagyományát új formában megidéző,

kortárs gondolatiságú mű, amely a Forrás Kulturális Alapítvány repertoárjában egy új művészi irány

megjelenését jelenti. A darab a létbizonytalanság, az emberi szabadság és az identitás kérdéseit vizsgálja,

miközben groteszk és költői színházi nyelven mutatja meg az egyén és a társadalom közötti feszültségeket. A

történet szereplői egy különös, elmozdult világban keresik a „repülés” lehetőségét, amely egyszerre jelent

menekülést, vágyat és a szabadság metaforáját. A drámai helyzetek abszurd logikája és a humorral átszőtt

dialógusok egy olyan színházi univerzumot hoznak létre, ahol a hétköznapi valóság fokozatosan

elbizonytalanodik, és a nézők saját létkérdéseikkel szembesülnek.

Platón:

Szókratész védőbeszéde

koncertszínház egy részben

A híres görög filozófus az antik görög filozófiát meghatározó nagy triász második tagja, Szókratész tanítványa, Arisztotelész mestere. Platón Szókratész életére és gondolataira építve olyan filozófiai rendszert dolgozott ki, mely mögött etikai kérdések húzódnak meg. Kr.e. 399-ben, amikor az athéni demokrácia Szókratészt halálra ítélte, Platón Szókratész tanítványaival és Eukleidésszel együtt Megarába ment, és a következő néhány év során sokat utazott, Görögországban, Egyiptomban és Itáliában. A fiatal Platónra Szókratész alakja volt a legnagyobb és legmaradandóbb hatással. A Szókratész védőbeszéde című műve valószínűleg Kr. e. a 380-as évek elején született. Az előadó Boráros Imre szellemi rokonságot érez Szókratész a kultúráért a humánumért akár önmagát is feláldozni is képes világlátásával. Az előadásban Szókratész vádlói testetlen alakok, árnyékok, akik mint a valóságban is – rontásunkra törnek.

Előadják: Boráros Imre (Kossuth-díjas)

Varga Gábor (zongoraművész)

Rendező: Pataki András (Jászai díjas)

Silentio transeo – tiltott irodalom

-Pódium műsor Márai Sándor, Hamvas Béla, Wass Albert, Nyírő József, Herczeg Ferenc,   Tormay Cécile és Utassy József műveiből

Előadják: Papp Attila, Molnár Anikó

Rendező: Pataki András (Jászai-díjas)

A Forrás Színház előadása

Székely János:

Caligula helytartója (Új bemutató)

dráma egy felvonásban

Székely János Caligula helytartója című drámája a hatalom, a hit és az emberi lelkiismeret örök érvényű

kérdéseit vizsgálja egy feszült történelmi helyzetben. A történet középpontjában Petronius római helytartó áll,

akinek végre kell hajtania Caligula császár parancsát: a császár szobrát a jeruzsálemi templomban kell

felállítani. A rendelkezés azonban szembekerül a zsidó nép vallási törvényeivel, így Petroniusnak döntenie

kell: vakon engedelmeskedik a hatalomnak, vagy vállalja a konfliktust az emberi méltóság és a lelkiismeret

védelmében. Az előadás erőteljes színészi játékra és letisztult, jelképes színpadi világra épít. A címszerepben

Szélyes Ferenc alakítja Petroniust, aki belső vívódásán keresztül a hatalom és az erkölcsi felelősség drámai

ütközését jeleníti meg. Partnerei Hajós Szilárd (Decius), Horányi László (Lucius), Papp Attila (Probus),

Wischer Johann (I. Agrippa), Győrffy András (Barakiás) és Kárp György (Júdás) a történet különböző

világnézeti és politikai álláspontjait képviselve gazdagítják a konfliktus sokrétegűségét.

Az előadás a Forrás Színház és a Mikházai Csűrszínház Egyesület együttműködésében jön létre.

Szereplők
Petronius…………………………….. Szélyes Ferenc
Decius………………………………… Hajós Szilárd
Lucius…………………………………. Horányi László
Probus………………………………… Papp Attila
I. Agrippa…………………………….. Wischer Johann
Barakiás……………………………… Győrffy András
Júdás………………………………….. Kárp György

Alkotók
Zene: Varga Gábor
Díszlet: Pataki András
Jelmez: Szélyes Andrea
Szcenikus: Tóth Kázmér
Rendező: Pataki András