A Dunántúlt átszelve Júliával Komlón jártunk.
“Köszönjük szépen az előadást, nagyon színvonalas volt. ”
Mi is köszönjük a Komlói Színház vezetőinek, szervezőinek a lehetőséget, hogy a fiatal diákok számára meghívták a produkciót.
A Lázár Ervin projekt keretében 2020. január és február hónapban a Lúdas Matyi és a Kövek című előadásokat játszottuk háromezer gyermek és fiatal korú és az őket kísérő pedagógusok számára.
Köszönjük a lehetőséget!
GYERMEK KOROSZTÁLY
Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack
-magyar népmese (új bemutató)
a Zentai Magyar Kamaraszínházzal együttműködésben
Szereplők:
Lőrinc Tímea, Papp Arnold, Virág György, Nesic Máté, Verebes Judit, Szilágyi Áron, Dévai Zoltán
A zenei válogatást Hanák Rigó Ildikó és Krizsán Szilvia készítette
Zenei munkatárs Virág György
Zene: Fokos Zenekar
Díszlet, jelmez, bábok: Janovics Erika
Rendező: Krizsán Szilvia
FELNŐTT KOROSZTÁLY
Hubay Miklós: Római karnevál (új bemutató)
Nagy összefogásban jön létre az előadás, a Soproni Petőfi Színház mellett partner a Marosvásárhelyi Spectrum Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, így lesz Erdélyből, a Vajdaságból, Magyarországról is színész a színpadon.
Főszerepben: Dr. Farkas Ibolya színművész
Farkas Ibolya színművész több mint 60 éves életpályáját lezáró nagy jutalomjátékra készülünk.
Jelmez: Szélyes Andrea
Rendező: Pataki András
Felújított előadás
Michael Ende: Pokoli puncs-pancs (gyermek előadás)
Továbbjátszott előadások
Az égig érő fa (gyermek előadás)
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (gyermek előadás)
Mindörökké Júlia (felnőtt és ifjúsági előadás)
Rejtő a megejtő (felnőtt előadás)
Jelenetek egy házasságból (felnőtt előadás)
A magány változatai (felnőtt és ifjúsági előadás)
A 2018/2019-es évad két meghatározó erejű előadásával turnézik színházunk, így a Spectrum Színházban 2019. március 19-én 20.00 órakor a Mindörökké Júlia és 2019. március 20-án a Márai-Hamvas est (A magány változatai) látható 17.00 és 20.00 órakor.
Az égig érő fa -zenés mesejáték
Lúdas Matyi -zenés mesejáték
Mindörökké Júlia
Rejtő a megejtő
Ingmar Bergman – Jelenetek egy házasságból
Márai-Hamvas est – A magány változatai
FORRÁS SZÍNHÁZ 2018/2019
Szeretettel ajánljuk a következő színházi évad előadásait mesével, kabaréval, irodalmi kalandozásokkal.
Az égig érő fa -zenés mesejáték (együttműködésben a Zentai Magyar Kamaraszínházzal)
Lúdas Matyi -zenés mesejáték (együttműködésben a Zentai Magyar Kamaraszínházzal)
Mindörökké Júlia -stúdiószínházi est (koprodukció a Soproni Petőfi Színházzal)
Rejtő a megejtő kabaré (koprodukció a Soproni Petőfi Színházzal)
Ingmar Bergman – Jelenetek egy házasságból (koprodukció a Soproni Petőfi Színházzal)
Márai-Hamvas est “A magány változatai” címmel(koprodukció a Soproni Petőfi Színházzal)
www.forrasszinhaz.hu
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával MÁRAI-HAMVAS életművét a Kárpát-medence legkülönbözőbb helyszíneire tervezzük eljuttatni 2018. májusától.
Az előadást a Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház az 1956-os forradalom 60. évfordulójára mutatta be a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére és támogatásával.
Az előadás megkísérli, hogy két írói portrét rajzol meg párhuzamosan. Egymás mellé helyez két, egymáshoz nagyon hasonló és mégis meglepően különböző arcot. Két alkotót idéz meg, két elkötelezett és etikus embert, akik a kényszerű döntések útvesztőiben a legnehezebbet, s talán az egyetlen lehetséges megoldást választották. Az igaz ember számára az egyetlen elfogadhatót. Valamire ugyanis nemet mondtak. S amire nemet mondtak, azt egészében is megtagadták.
A külső és a belső emigráció pozíciói jelennek meg Márai és Hamvas személyesen is megszenvedett állásfoglalásaiban. Az előadás egyfajta fiktív dialógust hoz létre a művek, naplórészletek és tanulmányok részleteiből, melyben a két alkotó meglátásai összecsapnak. Olykor egymás mellett beszélve, olykor ütközve, de akaratlanul is egymást erősítve tárulnak fel befolyástól mentes ítéleteik, hiteles tanúvallomásaik egy történelmi eseménysor kapcsán, melynek magvában az október 23-án kirobbant népfelkelés áll.
Az előadás megtekintése és a témával kapcsolatos beszélgetésen való részvétel –melynek lehetőségét minden alkalommal biztosítjuk-, intellektuális kihívást jelent. Fontosnak tartjuk, hogy a Kárpát-medence legkülönbözőbb pontjain – ahol erre igény mutatkozik-, a magyar kulturális gyökerű identitás erősítésére (és minőségi ismeretterjesztésre) lehetőséget teremtsünk, két kiemelkedő személyiség életművén keresztül.
Rendezte: Katona Imre
Szereplők: Ács Tamás, Papp Attila
A Forrás Színház a Soproni Petőfi Színházzal együttműködésben az Arany Emlékév tiszteletére utaztatható stúdiószínházi programot indít “Mindörökké Júlia” címmel (Arany János levelezése, versei, Petőfi- Arany barátsága, Szendrey Júlia naplója, levelezései alapján).
A stúdiószínházi előadást számos hazai és határon túli helyszínen tervezzük bemutatni, kiemelt figyelmet fordítva az ifjúsági korosztály megszólítására.
Ez a rendkívül érzékeny alkatú nő megsejtet valamit, amelyet akkor még nem tudatosíthatott, az utókor viszont elveszettnek hitt, majd előkerült naplótöredékeiből, leveleiből tudhatja: Szendrey Júlia -mindvégig vállalva a Petőfiné nevet – megtalálja és megőrzi önmagát, de közben családi életében a pokol mélységes mély bugyrait járja meg.
A színpadi játék – mellőzve minden fikciót – csupán Szendrey Júlia leveleinek, naplójának és a halálos ágyon apjához írt megrázó vallomásának szövegéből, valamint Petőfi verseiből és leveleiből, korabeli újságcikkekből építkezik, s ezeket egészítik ki a legjobb barát, Arany János versei (Szendrey Júlia levelesládájának kincsei között őrizett három ismeretlen Arany-kéziratot is. Mind a háromról tudott az irodalomtörténet, de mind a hármat elveszettnek tekintette. A három közül a legjelentősebb ereklye: Arany Jánosnak első levele Petőfi Sándorhoz).
A stúdiószínházi programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja.
A darab az elmúlt évadban volt látható Sopronban. Az előadás a Soproni Petőfi Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a mikházi Széllyes Sándor Csűrszínház és a Forrás Színház együttműködésében jött létre. Az Őszi szonáta nagy sorozatot tudhat maga mögött, hiszen decemberben Marosvásárhelyen már az ötvenedik előadást játszották el a színészek az Ingmar Bergman szövege alapján készült színpadi játékból. Különlegessége a mostani vendégszerepléseknek, hogy a főszerepet játszó Farkas Ibolya, az erdélyi színjátszás kiemelkedő képviselője otthoni környezetben is ámulatba ejti a közönséget. Pataki András rendezése nagy tapsot kapott a Spectrum Színházban és a produkciót a közönség kérésére visszahívták most.
A színpadi játék az elmúlt két évben bejárta a Vajdaságot, vendégeskedett nagy sikerrel Komáromban, majd a Pesti Magyar Színházban és a Klebelsberg Kultúrkúriában. A darab meghívást kapott a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljára, Csíkszeredán és Kézdivásárhelyen, majd tavaly júniusban Mikházán vendégeskedett nagy, emlékezetes sikerrel.
A négy szereplőt négy különböző színházi műhely, illetve térség delegálta. Charlotte szerepében Farkas Ibolya lép színpadra. Wischer Johann, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója Viktort alakítja a színpadi játékban, Helena szerepét Diószegi Imola formálja meg, a soproni teátrumból pedig Molnár Anikó látható Eva szerepében.
A produkció rendezője Pataki András, aki a díszletvilágot is kialakította, a jelmeztervező Szélyes Andrea.
A Jónás könyve című előadás az 1938-ban írt Babits mű ma is aktuális tartalmát és mondanivalóját bontja ki mozgásszínházi formanyelven. Demcsák Ottó koreográfiája Babits gondolatait helyezi előtérbe, azokat próbálja meg felerősíteni, kicsengetni. A mozgások, táncos betétek megelevenítik, megtestesítik a Jónás történet szereplőit. Az író kortársainak számtalan anekdotája szól arról, hogy kórházi ágyán a már súlyos beteg Babits gyakran megmosolyogta, sőt kikacagta csetlő-botló hősét.
Az előadás ezt a mosolyt próbálja megidézni, szakítva a mű pátoszos felmondásával. Az estet a Jónás imája című vers keretezi, amelyben Babits önmagára vonatkoztatja Jónás sorsát. A mű olyan kérdéseket vet fel, melyek megkerülhetetlenül elénk sodródnak életünk folyamán: Ki vagyok én? Biztosan jól cselekszem-e? Azt az életet élem, amit szeretnék? Megszökhetek-e a sorsom, a küldetésem elől? És így már nem is tűnik olyan távolinak a Jónás könyve.