Az égig érő fa -zenés mesejáték

Lúdas Matyi -zenés mesejáték

Mindörökké Júlia

Rejtő a megejtő

Ingmar Bergman – Jelenetek egy házasságból

Márai-Hamvas est  – A magány változatai

A 2018/2019-es évad ajánlata

FORRÁS SZÍNHÁZ 2018/2019

Szeretettel ajánljuk a következő színházi évad előadásait mesével, kabaréval, irodalmi kalandozásokkal.

 

Az égig érő fa -zenés mesejáték (együttműködésben a Zentai Magyar Kamaraszínházzal)

Lúdas Matyi -zenés mesejáték (együttműködésben a Zentai Magyar Kamaraszínházzal)

Mindörökké Júlia -stúdiószínházi est (koprodukció a Soproni Petőfi Színházzal)

Rejtő a megejtő kabaré (koprodukció a Soproni Petőfi Színházzal)

Ingmar Bergman – Jelenetek egy házasságból (koprodukció a Soproni Petőfi Színházzal)

Márai-Hamvas est “A magány változatai” címmel(koprodukció a Soproni Petőfi Színházzal)

 

www.forrasszinhaz.hu

MÁRAI-HAMVAS EST

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával MÁRAI-HAMVAS életművét a Kárpát-medence legkülönbözőbb helyszíneire tervezzük eljuttatni 2018. májusától.

Az előadást  a Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház az 1956-os forradalom 60. évfordulójára mutatta be a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére és támogatásával.

Az előadás megkísérli, hogy két írói portrét rajzol meg párhuzamosan. Egymás mellé helyez két, egymáshoz nagyon hasonló és mégis meglepően különböző arcot. Két alkotót idéz meg, két elkötelezett és etikus embert, akik a kényszerű döntések útvesztőiben a legnehezebbet, s talán az egyetlen lehetséges megoldást választották. Az igaz ember számára az egyetlen elfogadhatót. Valamire ugyanis nemet mondtak. S amire nemet mondtak, azt egészében is megtagadták.

A külső és a belső emigráció pozíciói jelennek meg Márai és Hamvas személyesen is megszenvedett állásfoglalásaiban. Az előadás egyfajta fiktív dialógust hoz létre a művek, naplórészletek és tanulmányok részleteiből, melyben a két alkotó meglátásai összecsapnak. Olykor egymás mellett beszélve, olykor ütközve, de akaratlanul is egymást erősítve tárulnak fel befolyástól mentes ítéleteik, hiteles tanúvallomásaik egy történelmi eseménysor kapcsán, melynek magvában az október 23-án kirobbant népfelkelés áll.

Az előadás megtekintése és a témával kapcsolatos beszélgetésen való részvétel –melynek lehetőségét minden alkalommal biztosítjuk-, intellektuális kihívást jelent. Fontosnak tartjuk, hogy a Kárpát-medence legkülönbözőbb pontjain – ahol erre igény mutatkozik-, a magyar kulturális gyökerű identitás erősítésére (és minőségi ismeretterjesztésre) lehetőséget teremtsünk, két kiemelkedő személyiség életművén keresztül.

Rendezte: Katona Imre

Szereplők: Ács Tamás, Papp Attila

Mindörökké Júlia stúdiószínházi program

A Forrás Színház a Soproni Petőfi Színházzal együttműködésben az Arany Emlékév tiszteletére utaztatható stúdiószínházi programot indít “Mindörökké Júlia” címmel (Arany János levelezése, versei, Petőfi- Arany barátsága, Szendrey Júlia  naplója, levelezései alapján).

A stúdiószínházi előadást  számos  hazai és határon túli helyszínen tervezzük bemutatni, kiemelt figyelmet fordítva az ifjúsági korosztály megszólítására.

Ez a rendkívül érzékeny alkatú nő megsejtet valamit, amelyet akkor még nem tudatosíthatott, az utókor viszont elveszettnek hitt, majd előkerült naplótöredékeiből, leveleiből tudhatja: Szendrey Júlia  -mindvégig vállalva a Petőfiné nevet – megtalálja és megőrzi önmagát, de közben családi életében a pokol mélységes mély bugyrait járja meg.

A színpadi játék – mellőzve minden fikciót – csupán Szendrey Júlia leveleinek, naplójának és a halálos ágyon apjához írt megrázó vallomásának szövegéből, valamint Petőfi verseiből és leveleiből, korabeli újságcikkekből építkezik, s ezeket egészítik ki a legjobb barát, Arany János versei (Szendrey Júlia levelesládájának kincsei között őrizett három ismeretlen Arany-kéziratot is. Mind a háromról tudott az irodalomtörténet, de mind a hármat elveszettnek tekintette. A három közül a legjelentősebb ereklye: Arany Jánosnak első levele Petőfi Sándorhoz).

A stúdiószínházi programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja.

 

Az Őszi szonáta újra Marosvásárhelyen

A hatalmas decemberi siker után ismét meghívták az Őszi szonáta című előadást Marosvásárhelyre. A produkció most pénteken és szombaton a Spectrum Színházban látható. A rendező Pataki András.

A darab az elmúlt évadban volt látható Sopronban. Az előadás a Soproni Petőfi Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a mikházi Széllyes Sándor Csűrszínház és a Forrás Színház  együttműködésében jött létre. Az Őszi szonáta nagy sorozatot tudhat maga mögött, hiszen decemberben Marosvásárhelyen már az ötvenedik előadást játszották el a színészek az Ingmar Bergman szövege alapján készült színpadi játékból. Különlegessége a mostani vendégszerepléseknek, hogy a főszerepet játszó Farkas Ibolya, az erdélyi színjátszás kiemelkedő képviselője otthoni környezetben is ámulatba ejti a közönséget. Pataki András rendezése nagy tapsot kapott a Spectrum Színházban és a produkciót a közönség kérésére visszahívták most.

A színpadi játék az elmúlt két évben bejárta a Vajdaságot, vendégeskedett nagy sikerrel Komáromban, majd a Pesti Magyar Színházban és a Klebelsberg Kultúrkúriában. A  darab meghívást kapott a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljára, Csíkszeredán és Kézdivásárhelyen, majd tavaly júniusban Mikházán vendégeskedett nagy, emlékezetes sikerrel.

A négy szereplőt négy különböző színházi műhely, illetve térség delegálta. Charlotte szerepében Farkas Ibolya lép színpadra. Wischer Johann, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója Viktort alakítja a színpadi játékban, Helena szerepét Diószegi Imola formálja meg, a soproni teátrumból pedig Molnár Anikó látható Eva szerepében.

A produkció rendezője Pataki András, aki a díszletvilágot is kialakította, a jelmeztervező Szélyes Andrea.

 

Babits előadás az Esztergomi Várban – A próféta magányossága

A Jónás könyve című előadás az 1938-ban írt Babits mű ma is aktuális tartalmát és mondanivalóját bontja ki mozgásszínházi formanyelven. Demcsák Ottó koreográfiája Babits gondolatait helyezi előtérbe, azokat próbálja meg felerősíteni, kicsengetni. A mozgások, táncos betétek megelevenítik, megtestesítik a Jónás történet szereplőit. Az író kortársainak számtalan anekdotája szól arról, hogy kórházi ágyán a már súlyos beteg Babits gyakran megmosolyogta, sőt kikacagta csetlő-botló hősét.

Az előadás ezt a mosolyt próbálja megidézni, szakítva a mű pátoszos felmondásával. Az estet a Jónás imája című vers keretezi, amelyben Babits önmagára vonatkoztatja Jónás sorsát. A mű olyan kérdéseket vet fel, melyek megkerülhetetlenül elénk sodródnak életünk folyamán: Ki vagyok én? Biztosan jól cselekszem-e? Azt az életet élem, amit szeretnék? Megszökhetek-e a sorsom, a küldetésem elől? És így már nem is tűnik olyan távolinak a Jónás könyve.

ARANYÉV

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával az Arany Emlékév tiszteletére utaztatható stúdiószínházi programot indítunk ARANY-KOR (Arany János műveiből) címmel, kiemelt figyelmet fordítva az ifjúsági korosztály megszólítására, az értékes magyar irodalmi művekből merítkezve.

Legalább egy Arany-balladát minden gyermek megtanult iskolás korában: ha úgy tetszik, Arany szövegei adják meg az egymást követő nemzedékek folytonosságát, betöltik a “közösségi emlékezet” szerepét, mely nélkül nincs megmaradás.

Márai-Hamvas est Vászolyon

2017. augusztus 20-án a Vászolyi Nyár keretében Márai-Hamvas életművéből készült estünk lesz látható “A magány változatai” címmel Ács Tamás és Papp Attila előadásában melyet Katona Imre rendezett.

Az előadás két írói portrét rajzol meg párhuzamosan. Egymás mellé helyez két, egymáshoz nagyon hasonló és mégis meglepően különböző arcot. Két alkotót idéz meg, két elkötelezett és etikus embert, akik a kényszerű döntések útvesztőiben a legnehezebbet, s talán az egyetlen lehetséges megoldást választották. Az igaz ember számára az egyetlen elfogadhatót. Valamire ugyanis nemet mondtak. S amire nemet mondtak, azt egészében is megtagadták.

A külső és a belső emigráció pozíciói jelennek meg Márai és Hamvas személyesen is megszenvedett állásfoglalásaiban. Az előadás egyfajta fiktív dialógust hoz létre a művek, naplórészletek és tanulmányok részleteiből, melyben a két alkotó meglátásai összecsapnak. Olykor egymás mellett beszélve, olykor ütközve, de akaratlanul is egymást erősítve.

Pokoli puncs-pancs Mikházán

A Michael Ende művéből készült előadás premierje július 22-én lesz Mikházán (RO) /Mikházi Csűrszínházi Fesztivál/, melyet a bemutatót követően a Kárpát-medence különböző pontjaira szeretnénk eljuttatni a gyermek korosztály számára.

A regény a mesék világában, varázslók, állatfigurák között, szórakoztatva, ugyanakkor elgondolkodtatva beszél a környezetvédelemről, annak fontosságáról. Rávilágít a környezeti katasztrófák okozta veszélyekre, az ember felelősségére, miközben a nézők együtt izgulhatnak, nevethetnek egy beképzelt kandúr és a csapzott holló kalandjain.

Michael Ende
A pokoli puncspancs
zenés mesejáték

Lidérczy Belzebub, sötét varázsló: Szélyes Ferenc (Jászai-díjas)
Tyrannja Vampiria, pénzboszorka, a nénikéje: Molnár Anikó
Maurizio di Mauro, macska: Savanyu Gergely
Krakél Karesz, holló: Papp Attila
Átkos Ákos, pokoli bürokrata: Szlúka Brigitta
Szent Szilveszter: Szalai Ákos
Díszlettervező: Pataki András
Jelmeztervező: Szélyes Andrea
Dramaturg: Ács Tamás
Zene: Papp Attila
Koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas)
Rendezőasszisztens: Szlúka Brigitta

Rendező: Kovács Frigyes (Jászai-díjas)

Ismertető:
Két elvetemült varázsló – dr. Lidérczy Belzebub és nénikéje, Tyrannja Vampiria – igyekszik beváltani a gonosznak tett ígéretét, és ezer csapást zúdítani a világra. A fölöttébb káros páros kifürkészésére két esendő kémet küld házukba az Állatok Nagytanácsa: Maurizio di Maurót, a butácska, ám annál beképzeltebb kandúrt és Krakél Kareszt, a csapzott hollót, akit legalább nem lehet az orránál, pontosabban a csőrénél fogva vezetni. Vajon mire mennek ketten?

Az őrült naplója Tusnádfürdőn

Szakmai beszélgetésekkel, közönségtalálkozókkal, színházi előadásokkal és filmvetítésekkel gazdagítja a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem programját a Magyar Teátrumi Társaság.

A programot szakmai beszélgetések, filmvetítések, kiállítások is gazdagítják.

Július 20-án este Ács Tamás Gogol: Egy őrült naplója című művét adja elő.